Magyar–szlov�k kultur�lis �s nyelvi kapcsolat jegyei a szlov�k n�pmes�kben

A keleti �s nyugati szl�v folkl�r nyelvezet�nek �sszehasonl�t� vizsg�lata sor�n t�zetesebben foglalkoztunk a szlov�k n�pmes�kkel, amelyek figyelemre m�lt� magyar–szlov�k kultur�lis �s nyelvi kapcsolatra utal� saj�toss�gokat mutattak. Az elemzett szlov�k n�pmesegyûjtem�nyek a legismertebb szlov�k etnogr�fusok �s nyelv�szek, Pavol Dobšinsk�, valamint Samo Czambel munk�ss�ga r�v�n j�ttek l�tre. A Dobšinsk� gyûjt�tte Proston�rodn� slovensk� povesti ’Szlov�k n�pi elbesz�l�sek’, s a Czambel gyûjt�tte Slovensk� ¾udov� rozpr�vky ’Szlov�k n�pmes�k’ c�mû folkl�ralkot�sok autentikus volt�t bizony�tja a mesemond� megnevez�se �s a gyûjt�s hely�nek, idõpontj�nak pontos megjel�l�se. A k�t szlov�k n�pmesegyûjtem�ny mind nyelv�szeti, mind kult�rt�rt�neti vonatkoz�sban fontos magyar–szlov�k �sszef�gg�sekre utal.

Munk�nk c�lja a szlov�k mell�rendelõ sz��sszet�telek kialakul�si k�r�lm�nyeinek felt�r�sa �s elemz�se volt. A szlov�k n�pmes�kben szereplõ jelentõs sz�m� hungarizmus �pp azon nyelvi kontaktus bizony�t�ka, amelyik a mell�rendelõ �sszet�telek kialakul�sa szempontj�b�l meghat�roz� jelentõs�gû.

Gregor Ferenc (1993: 1) meg�llap�t�sa szerint a magyar-szl�v kontaktus vizsg�lata j�val kev�sb� felt�rt k�rd�s, mint a szl�v nyelvek magyarra gyakorolt hat�s�nak elemz�se. Ez �szt�nzõleg hatott kutat�sunkra. A szlov�k n�pdalok sz�vege sok olyan hungarizmust tartalmaz, k�l�n�sen a keletszlov�k n�pk�lt�szeti alkot�sokban, melyek k�rp�tukr�n (ruszin) lex�m�k k�s�ret�ben vannak jelen. Gregor Ferenc a szlov�k dialektusok k�z�l a hungarizmusok legintenz�vebb alkalmaz�jak�nt a keletszlov�k t�jnyelvet jel�li meg.

Az eml�tett nyelvi kontaktusokat Karel Hor�lek (1962) tipol�giai munk�ja a folkl�r oldal�r�l is igazolja. Hor�lek a cseh–lengyel folkl�rsz�vets�gtõl jelentõs m�rt�kben elt�rõ jegyeket �llap�t meg a nagyorosz folkl�rter�leten, s a szlov�k n�pk�lt�szetet a p�lusok k�z�tt elhelyezkedõ K�rp�tok folkl�rsz�vets�g�hez sorolja, amelyet szoros sz�lak fûznek a cseh–lengyel kult�rk�rh�z.

A Hor�lek �ltal meg�llap�tott K�rp�tok folkl�rsz�vets�g�nek nyelv�szeti szempont� kutat�s�hoz Rot S�ndor munk�i (1968, 1983) szolg�ltatnak sz�munkra fontos adatokat. Rot S�ndor a K�rp�tok vid�k�nek nyelvi kontaktusait elemzi. Elemz�sei kiterjednek a magyar–szl�v kapcsolatokra is. Az �ltala bemutatott lexikai, morfol�giai saj�toss�gok megfigyelhetõk a szlov�k n�pmes�k hungarizmusaiban, amit a Czambel-gyûjtem�ny sz�szedet form�j�ban is mell�kel, s etimol�giai szempontb�l elemez. A szlov�k n�pmesegyûjtem�nyek hungarizmusai k�z�tt megfigyelhet�nk v�ltozatlan form�ban alkalmazott, valamint morfol�giailag m�r adapt�lt, magyarb�l �tvett lexikai elemeket.

1. Hungarizmusok a szlov�k mes�kben

a)�V�ltozatlan vagy kisebb fonetikai v�ltoz�st mutat� magyar nyelvi k�lcs�nszavak:

bitang (CZA 106) < bitang; bojt�r (CZA 167) < bojt�r; bosorka (DOB 94) < boszork�ny, boszorka; botoš (CZA 379) < botos; budzog�ò (DOB 216) < buzog�ny; c�mer (CZA 379) < c�mer; èakan (DOB 259) < cs�k�ny; èižma (CZA 299) < csizma; ch�r (DOB 138) < h�r; juh�s (CZA 167) < juh�sz; kalpak (DOB 357) < kalpag; kan�s (CZA 52) < kan�sz; koèiš (CZA 277) < kocsis; korb�è (DOB 84) < korb�cs; lov�s (CZA 279) < lov�sz; ori�š (CZA 379) < �ri�s; paripa (DOB 84) < paripa; palota (DOB 360) < palota, šab¾a (DOB 214) < szablya; šarkan (DOB 107) < s�rk�ny; taliga (CZA 303) < taliga; t�toš (DOB 203) < t�ltos; valal (CZA 379) < val�l (a falu r�gi neve); živ�ò (CZA 68) < zsiv�ny

b)�A morfol�giailag adapt�lt magyar k�lcs�nszavak:

b/1.�Ig�k: banoval/banova (CZA 67) < b�n, sajn�l; cifrovala/cifrova (DOB 294) < cifr�lkodik; mulatovali/mulatova (CZA 57) < mulatozik.

Az ilyen t�pus� ig�k eset�ben M�rkus Mih�ly (1943) szerint a leggyakoribb honos�t� k�pzõ az -ova, amely a magyar b�n, cifra, mulat szavak felt�telezett t�v�hez illesztve k�pez szlov�k ig�t a k�lcs�nsz�b�l.

b/2.�Fõnevek: A gond�šik (CZA 36) < kiskond�s; korb�èik (DOB 220) < korb�cs; t�tošik (DOB 87) < t�ltos lovacska; šablièka (DOB 330) < szablya. Ezek a szavak kicsiny�tõ k�pzõ hozz�told�s�val illeszkedtek be a szlov�kba.

A belèov (CZA 58) < b�lcsõ; hintov (CZA 67) < hint�. A magyarb�l �tvett fõnevek szlov�kos�t�sa eset�ben az eredeti hang�rt�ket, a sz�v�gi hossz� mag�nhangz�t a szlov�k sz� a diftongusra utal� „v” m�ssalhangz�val jel�li, �m lehets�ges, hogy a „v” – amint ezt m�s szl�v nyelvek adatai is bizony�tj�k – egyszerû honos�t� k�pzõ, mivel a mag�nhangz�s sz�v�g a szlov�kban (�s �ltal�ban a szl�vban) szokatlan.

A falatok (CZA 379) < falat, kev�ske; kapura (CZA 379) < kapu; lancuch (CZA 379) < l�nc; lušt�k (CZA 257) < lusta n�vsz�k eset�ben t�bbesjellel, illetve raggal ell�tott magyar szavak ker�ltek �t feltehetõen az�rt, mert ilyen alakban haszn�lt�k (hallott�k) õket a leggyakrabban.

A hungarizmusok gyakori elõfordul�sa figyelhetõ meg – egyebek mellett – a Princ, Zlat� a Ve¾k� èlovek (CZA 49) ’Az aranyherceg �s az �ri�s’ c. n�pmes�ben, ami a magyar–szlov�k nyelvi, kultur�lis kapcsolatok intenz�v volt�r�l tan�skodik. Samo Czambel 1900-ban jegyzi le a mes�t. A mesemond� a Rybnik falub�l sz�rmaz� 35 �ves Michal Havran, jelentõs sz�m� hungarizmust alkalmaz a mese elmond�sa sor�n. A Czambel-gyûjtem�ny k�l�n�s �rt�ke abban rejlik, hogy a n�pnyelvi saj�toss�gokat, elsõsorban a nyelvi kontaktusokra utal� lexikai elemeket eredeti form�ban õrzi meg a mese sz�veg�ben.

S každou dc�rou jednu n�tu tancoval (49) ’Mindegyik l�ny�val elj�rt egy t�ncot’ (n�ta < n�ta, a t�nc dallama).

Oni… banovali nad t�m (50) ’Azon b�nk�dtak’ (banovali < b�nk�dtak).

Hus�r ho zas zazrel (53) ’A husz�r r�gt�n megl�tta õt’ (hus�r < husz�r).

Juh�s ho zaviedol na jeden vàštek (54) ’A juh�sz felvezette egy dombtetõre’ (juh�s < juh�sz).

Èakal pred zlat�m kaštie¾om s bandou (57) ’Az aranykast�ly elõtt v�rta a band�val’ (kaštiel < kast�ly; banda < cig�nybanda, zenekar).

Jedli, pili, mulatovali a banda im hrala (57) ’Ettek, ittak, mulattak, a banda pedig j�tszott nekik’ (mulatovali/mulatova < mulattak/mulat).

Èo z toho maj�? Ak� choseò (59) ’Mi hasznuk van abb�l?’ (choseò < haszon).

Èo žiada za ten zlat� belèov. (59) ’Mit k�r az aranyb�lcsõ�rt?’ (belèov < b�lcsõ).

Sadol si s òou do hintova (67) ’Be�lt (a le�nnyal) a hint�ba’ (hintov < hint�).

Princ nad t�m banoval (67) ’A herceg b�nk�dott emiatt’ (banoval < b�nk�dott).

Že to od živ�òov zobral (68) ’mert h�t a zsiv�nyokt�l vette el’ (živ�ò < zsiv�ny).

Egyetlen mes�ben tizenegy magyarb�l vett k�lcs�nsz� szerepel, ami az eml�tett kontaktus bizony�t�ka.

A Dobšynsk� gyûjt�tte Zlat� podkova, zlat� pero, zlat� vlas (DOB 81) ’Aranypatk�, aranytoll, aranyhajsz�l’ c�mû mese egyetlen oldal�n a k�vetkezõ hungarizmusok figyelhetõk meg annak ellen�re, hogy a k�tet nyelvezet�n �rezhetõ a stilisztikai form�l�s, az idegen szavak lehetõs�g szerinti elhagy�sa: P¾asla ponad paripy korb�èom (84) ’A paripa f�l�tt csapdosott a korb�ccsal’ (paripa < paripa; korb�è < korb�cs); tu bosorka bežï¿½ do konice (84) ’a boszork�ny beszalad az ist�ll�ba’ (bosorka < boszork�ny). A szlov�k n�pmesegyûjtem�nyek alkot�sait olvasva a bemutatott hungarizmusok mellett egy saj�tos kultur�lis kapcsolatra is utal� rendszer nyomai tûnnek elõ. Mindk�t gyûjtem�nyben tal�ltunk a magyar n�pmes�kkel tartalomban, morfol�giailag, frazeol�giai- �s n�vtani vonatkoz�sokban is megegyezõ szlov�k n�pmes�t.

2. N�vtani vonatkoz�sok

Czambel k�tet�ben azonnal felfigyelhet�nk a Juh�s Pa¾ko (CZA 167); Janko Gond�šik a zlat� pani (CZA 36); Pipora Janèi (CZA 102) mes�k c�mad� szereplõinek a nev�re.

A kor�bban eml�tett juh�s, gond�šik magyarb�l k�lcs�nz�tt szavak mellett ott szerepel a Pipora n�v is, amelyet a Czambel-gyûjtem�ny n�vmagyar�zata a magyar pipere ’sz�ps�g, sz�p’ jelent�sû sz�b�l sz�rmaztatja. A Czambel-k�tet Zlat� dievka a vajca (CZA 199) ’Az aranyle�ny �s a toj�sok’ c. n�pmese hõse a Senpeter nevet viseli. A gyûjtem�ny sz�magyar�zata a nevet a magyar Szent P�ter alakb�l eredezteti. Megjegyz�st �rdemel, hogy a mesehõs nem azonos a bibliai szem�llyel, hanem ezt a nevet Britannia kir�ly�nak fia viseli. A mese t�rt�nete sem kapcsol�dik a n�pk�lt�szet Szent P�terrõl sz�l� legend�ihoz vagy tr�f�s t�rt�neteihez. A magyarorsz�gi szlov�k etnikum mesegyûjtem�ny�ben tal�lunk egy ilyen t�rt�netet. Krupa Andr�s: Rozpr�vky òaòièky Žofky ’Zsofka n�ni mes�i’ (1984) c�mû nagyb�nhegyesi szlov�k folkl�rt meg�r�k�tõ k�tet�ben olvashatjuk az O Svaton Petrovi a pana Kristovi (Krupa 198) ’Szent P�ter �s Krisztus urunk’ c�mû t�rt�netet, amelyben a Szent P�ter n�v a bibliai szem�ly alakj�hoz k�tõdik; ugyanez a mese (legenda) megvan a burgenlandi horv�t hagyom�nyban is.

Igen �rdekes n�vtani k�rd�st vet fel a Dobšinsk�-gyûjtem�ny Lomidrevo alebo Valibuk (DOB 95) ’Fat�rõ avagy B�kkfanyûvõ’ c. mes�je. Ez a szlov�k n�pmese mindamellett, hogy t�rt�net�ben nagyr�szt megegyezik t�bb magyar mesev�ltozattal, szereplõi neve tekintet�ben is magyar eredetre utal. A c�mad� hõs, Lomidrevo neve minden val�sz�nûs�g szerint t�k�rford�t�s eredm�nye. A szlov�k n�pmese fõhõse a magyar n�pmes�k Fanyûvõ nevet viselõ rettenetes erejû mesehõs�vel rokon�that�.

Morfol�giai szempontb�l mindk�t n�v sz��sszet�tel. A Lomidrevo nevet a lomit’ ’t�r’ �s a drevo ’fa’ komponensek alkotj�k. Figyelemre m�lt� a szint�n a mese c�m�ben szereplõ Valibuk n�vvari�ns, amely szlov�kul vasgy�r�t ’igen erõs embert’ jelent. A c�mben az alebo ’avagy’ v�laszt� k�tõsz�val van �sszefûzve a k�t n�v. A Valibuk n�v a vali ’henger�t, g�rget’ �s a buk ’b�kk(fa)’ alkot�r�szekbõl �ll, s tulajdonk�pp a Lomidrevo szinonim�jak�nt is elfogadhat�. A szl�vban nem ritka a t�rgyas �sszet�telt�pus, amelynek elõtagja egyes sz�m m�sodik szem�lyû imperativusban �ll� ige, v�. pl.: sz-h. kaziput ’�tmutat�, ir�ny�t�, vezetõ’.

A Lomidrevo �s a Valibuk mesenevek magyar eredet�t erõs�ti meg Bal�zs G�za–V�rkonyi Ildik�: Tulajdonnevek a magyar n�pmes�kben c. n�vtani munk�ja. Ezen n�vtani mû m�s t�k�rford�t�snak tûnõ szlov�k mesenevek eredet�nek tiszt�z�s�hoz is seg�ts�get ny�jt.

A Bal�zs–V�rkonyi f�le koncepci�t erõs�ti meg az a t�ny, hogy a Fanyûvõ n�v t�bb magyar mesegyûjtem�nyben is szerepel. A Kr�za J�nos gyûjt�tte sz�kely n�pmes�k k�z�tt olvashatjuk a Teh�ntõl lett gyermek c. n�pk�lt�szeti alkot�st. Ennek a n�pmes�nek egyik nagyerejû hõse Fag�rb�tõ. Arany L�szl� Magyar n�pmes�k c�mû folkl�rgyûjtem�ny�nek Feh�rl�fia c�mû mes�j�ben szerepel Fanyûvõ. Ez a mesen�v tûnik fel Illy�s Gyula Hetvenh�t magyar n�pmese c�mû gyûjtem�ny�nek Fanyûvõ, Vasgy�r�, Hegyhengergetõ c�mû mes�j�ben.

A mese c�mad� hõs�n, Lomidrevon k�v�l m�g tov�bbi k�t magyar mes�bõl m�r ismerõs nagyerejû leg�nnyel is tal�lkozunk. Valivrh a magyar mes�k Hegyhengergetõ nevû hõs�t juttatja az olvas� esz�be. A Valivrh n�v t�k�rford�t�s, ugyan�gy sz��sszet�tel, ak�r a magyar Hegyhengergetõ. A sz�t a valit ’g�rget, gur�t, henger�t’ elõtag �s a vrch ’domb, hegytetõ’ jelent�sû ut�tag alkotja. A szlov�k mese harmadik nagyerejû leg�nye a Miesiželezo n�vre hallgat, s teljes megfelelõje a magyar mesehõs, Vasgy�r� nev�nek. A szlov�k miesit ’kever, kavar, dagaszt, gy�r’ �s a železo ’vas’ jelent�sû komponensekbõl �p�l fel az �sszet�tel.

A nagyerejû cimbor�k ellenfele a szlov�k mes�ben Laktibrada, a nagy szak�ll� piciny ember, akinek ereje a szak�ll�ban rejtezik. A Laktibrada n�v tal�l� �s t�m�r. A laket ’rõf (hosszm�rt�k)’ �s a brada ’szak�ll’ elemekbõl �ll az �sszetett sz�. A magyar mes�kben a t�rpe a H�trõf�s (Illy�s), H�tszûnyû Kapany�nyimony�k (Arany L.) nevet viseli. A Kr�za gyûjt�tte sz�kely mes�ben a mesemond� e mesehõst egyszerûen h�tsinges szak�ll� arasznyi embernek nevezi. A nagy szak�ll� t�rpe mind a szlov�k, mind a magyar mes�ben azonos k�llemmel �s tulajdons�ggal rendelkezik, �gy az adott n�v eset�ben is t�k�rford�t�s, illetve a funkcion�lis ford�t�s felt�telezhetõ. A h�tsinges szak�ll� arasznyi ember �s a Laktibrada n�v megfeleltet�se sor�n mer�l fel a tulajdonnevet nem viselõ tipikus meseszereplõkkel kapcsolatos �jabb n�vtani k�rd�s.

A szlov�k mes�kben t�bb magyar szereplõ nev�re tal�lunk. A t�toš, t�tošik a magyar t�ltosl� szlov�kos�tott elnevez�se, a šarkan < s�rk�ny n�v is t�bb mes�ben elõfordul, ahogy a bosorka < boszork�ny, oriaš < �ri�s is mindk�t etnikum mes�iben teljesen azonos funkci�val, tulajdons�ggal b�r� mesehõs nevek�nt szerepel. A leggyakrabban a t�toš, t�tošik, šarkan, bosorka mesenevekkel tal�lkozunk. A nyelvkevered�s jegy�nek tekinthetõ a Lomidrevo alebo Valibuk c. mes�ben a šarkan �s a drak v�ltakoz� haszn�lata. A mes�lõ elõbb a šarkan j�vev�nysz�val nevezi meg a mesefigur�t, majd a drak sz�t haszn�lja ugyanazon szereplõ megnevez�s�re: Šarkan si hneï pomyslel (DOB 107) ’A s�rk�ny r�gt�n �gy gondolta’; Drak ho vzal a pon�kal (DOB 108) ’A s�rk�ny felvette �s megk�n�lta.’

A magyar folkl�rb�l �tvett šarkan meseterminus hasonl� haszn�lat�ra tal�lunk a Dobšinsk�-gyûjtem�ny Janko a Macko (DOB 239–252) ’Jank� �s Matyi’ c�mû mes�j�ben. A šarkan j�vev�nysz� h�tszer szerepel: z rozb�ren�ho mora vyskoèil ohniv� šarkan a hneï zle-nedobre na Janka: (DOB 247) ’A felkorb�csolt tengerbõl kiugrott a t�zes s�rk�ny, �s haragosan �gy rivallt Jank�ra’; „Šarkan pomaly skrotol a napokon mu povedal” (DOB 247) ’A s�rk�ny kicsit megszel�d�lt, �s �gy sz�lt; „vzala pero, èo mu šarkan dal” (DOB 248) ’fogta a tollat, amit a s�rk�ny adott neki’. „Ohniv� šarkan vyskoèil a chcel Janka naskutku rozdrapi” (DOB 248) ’A t�zes s�rk�ny kiugrott, �s sz�t akarta szaggatni Jank�t’; „Ale tento sa mu ve¾mi prosil a šarkan sa uspokojil” (DOB 248) ’A leg�ny nagyon k�rlelte a s�rk�nyt, amelyik azt�n megb�k�lt’; „že ho ten šarkan teraz už istotne roztrh�” (DOB 248) ’a s�rk�ny t�nyleg sz�tt�pi majd’; „V tej hrmavici priletel šarkan a rozprestel paz�ry” (DOB 248). ’Az �gzeng�s k�zepette odarep�lt a s�rk�ny, s kiny�jtotta a karmait’.

A honos drak sz�t egyetlen mondat tartalmazza: „Zasa sa len v noci prikradla, pero z draka vzala” (DOB 248) ’�jszaka megint odalop�dzott a boszork�ny, s a s�rk�ny (sz�rny�b�l val�) tollat meg elvette’. Az elt�rõ intenzit�s� haszn�latot val�sz�nûleg a magyar meseterminus gyakoribb alkalmaz�sa magyar�zza, tov�bb� az a t�ny, hogy a Lomidrevo, valamint a Janko a Macko c�mû n�pmes�k morfol�gi�ja t�bb vonatkoz�sban a magyar folkl�r hat�s�t, morfol�giai rendszer�t t�kr�zi.

A Dobšinsk� gyûjt�tte szlov�k n�pmes�k k�z�tt szerepel a Zlat� podkova, zlat� pero, zlat� vlas (DOB 81–94) ’Aranypatk�, aranytoll, aranyhajsz�l’ c�mû alkot�s, melyben egy m�sik magyar eredetû mesen�v a bosorka < boszork�ny hasonl� alkalmaz�s�t figyelhetj�k meg. Az eml�tett alkot�s m�g �rdekesebb jelens�get tartalmaz, mivel a magyar eredetû bosorka terminus mellett k�t szl�v szinonima, a striga, valamint a ježibaba is haszn�latos.

A bosorka a k�vetkezõ mondatokban szerepel: ’Tu bosorka bežï¿½ do konice’ (DOB 84) ’Fut a boszork�ny az ist�ll�ba’; „Po chv�li si ¾ahla aj star� bosorka” (DOB 85). ’Egy szempillant�s alatt elaludt az �reg boszorka is’; „tu bosorka pr�de s meèom a rovno k posteliam” (DOB 85) ’bej�n a boszork�ny a karddal, s egyenest az �gyakhoz tart’; „Bosorka sa zo sna strhla, bežï¿½ k dievkam, a tu dievky màtve!” (DOB 86) ’A boszork�ny felriadt �lm�b�l, fut a l�nyaihoz, de azok mind holtan fekszenek’; „Jan�k skoèil, podkovu zdvihol; ale dokia¾ sa s podkovou bavil, bosorka ich doh�òala” (DOB 86) ’Jank� felugrott, felkapta a patk�t; am�g a patk�val foglalatoskodott, a boszork�ny utol�rte õket’; „K�m sa bosorka cez horu škriabala, zas na hodnom ušli” (DOB 86) ’Mialatt a boszork�ny �tvergõd�tt az erdõn, addigra j� utat megtettek’.

Amint l�tjuk, a magyar j�vev�nysz� hat alkalommal szerepel, ami az intenz�v haszn�lat�t igazolja.

A magyar eredetû mesen�v mellett megtal�ljuk a k�z�pszlov�kban haszn�latos striga ’boszork�ny’ szinonim�t is. A boszork�ny megnevez�s�re elõsz�r a striga alakot haszn�lja a mesemond�: „A to ona, star� striga, mala dvan�s dievok” (DOB 84) ’Az �reg boszork�nynak tizenk�t l�nya volt’.

A k�z�pszlov�kban haszn�latos striga mellett a keletszlov�k ježibaba ’boszork�ny, vasorr� b�ba’ terminus is haszn�latra ker�lt, melynek are�lis von�sair�l M�rkus Mih�ly (1943) is eml�t�st tesz a ny�regyh�zi tirp�k nyelv �s folkl�r saj�toss�gait elemezve: „Vtom ich ježibaba zasa doh�nala” (DOB 86) ’Ezalatt a vasorr� b�ba (boszork�ny) �jb�l utol�rte õket’; „K�m sa ježibaba cez tàòa škrabala ušli zasa ïaleko” (DOB 86) ’Mialatt a boszorka �tvergõd�tt a t�sk�s boz�ton, addig õk m�r messze j�rtak’.

Az elt�rõ sz�rmaz�s� mesenevek e m�don t�rt�nõ alkalmaz�sa nem kiz�r�lagosan Dobšynsk� �r�i fog�sa. A Czambel-gyûjtem�ny Princezka ženou pekelneno kr�¾a (CZA 42–45) ’A kir�lykisasszonyr�l, aki a pokol kir�ly�nak feles�ge lett’ c�mû mes�j�ben hasonl� nyelvhaszn�latot figyelhet�nk meg: „Kde sa vzal, tam sa vzal, zas nasp� pri tej ježibabe!” (CZA 43) ’Hogy, hogy nem, �jra a boszork�nyn�l tal�lta mag�t’; „Tam bola jedna ježibaba” (CZA 43). ’Ott volt a boszork�ny’; „Išiel on tou cestou popod zem, ako miu star� bosorka rozpovedala” (CZA 44) ’Azon az �ton ment, amit az �reg boszork�ny mondott neki’; „Ježibaba vytiahla ich na tento svet” (CZA 44) ’A boszorka felh�zta a felvil�gra õket’; „Op�tala sa ježibaba” (CZA 44) ’Azt k�rdezte a boszork�ny’.

A Czambel-gyûjtem�ny nyelvi szempontb�l pontosabb forr�snak tekinthetõ, mivel sz�vege szinte �rintetlen�l t�kr�zi a mesemond� nyelvi saj�toss�gait. A Czembel gyûjt�tte mes�ben ford�tott ar�ny� nyelvhaszn�latot figyelhet�nk meg, a h�rom szl�v sz�alak mellett egyetlen j�vev�nysz� szerepel, ennek ellen�re az adott jelens�g t�kr�zõdik benne.

A szlov�k n�pmes�k a Nyom�rkay Istv�n vizsg�lta luxus j�vev�nysz�k (Lehnwort) alkalmaz�s�ra, funkci�j�nak szeml�ltet�s�re szolg�ltatnak jellegzetes p�ld�t. Nyom�rkay Istv�n a luxus j�vev�nysz� kialakul�s�nak felt�telek�nt a nyelvi kontaktust jel�li meg A t�k�rford�t�sokr�l – k�l�n�s tekintettel a szerbhorv�tra (1993) c�mû munk�j�ban. V�lem�nye szerint a vegyes lakoss�g� vid�ken igen intenz�v haszn�latuk figyelhetõ meg. Meg�llap�t�sait igazolj�k a k�t mesegyûjtem�ny elemzett alkot�saira vonatkoz� adatok, melyek a forr�shelyrõl eml�t�st tesznek. A Dobšinsk� gyûjt�tte Lomidrevo c. mese forr�shelyek�nt G�m�r, Kishont, Lipt�, Z�lyom megy�t jel�li meg, a Zlat� podkova… (Dobšinsk�) c�mû mese vari�nsai Z�lyom, N�gr�d, G�m�r �s Lipt� megy�ben egyar�nt ismeretesek. A Janko a Macko c. mes�t N�gr�d, Kishont, G�m�r megy�ben egyar�nt ismerik a Dobšinsk�-gyûjtem�ny adatai szerint. Czambel a Princezka ženou peke¾neho kr�¾a c�mû mes�t Hont megy�ben jegyezte le. A gyûjtem�nyek eml�tette Kishont, N�gr�d �s G�m�r megye igen intenz�v magyar–szlov�k kontaktus sz�ntere.

A mesenevek luxus j�vev�nysz� szerep�t erõs�tik meg a magyarorsz�gi szlov�kok folkl�rj�t �s n�prajz�t bemutat� alkot�sok.

Lami Istv�n ¼udov� rozpr�vky Slov�kov v Maïarsku (1983) ’A magyarorsz�gi szlov�kok n�pmes�i’ c. folkl�rgyûjtem�ny Zlatovl�ska (Lami 28–31) ’Az aranyhaj� le�ny’ c. mes�j�ben tal�ltunk az eml�tett funkci� tendenciajelleg�t megerõs�tõ p�ld�ra. A Dobšinsky, valamint a Czambel gyûjt�tte mes�khez hasonl�an itt is tal�lkozunk a meseszereplõ szinonim�kkal t�rt�nõ megnevez�s�vel. A boszork�nyt a ježibaba �s a striga n�vvel illeti a mesemond�: „Ježibabe sa to òe¾�bilo, ze teda p�n òe j�j c�ru si zebere” (Lami 29). ’A boszork�nynak nem tetszett, hogy az �r nem az õ l�ny�t veszi el’; „Ze jako bi striga mohla dat sestre ruki aj nohi nasp�k” (Lami 30) ’A boszork�ny visszaadhatja nõv�r�nek a k�t kez�t �s k�t l�b�t’; „Tag jej ježibaba odrezala nohi” (Lami 29) ’Akkor a boszork�ny lev�gta a l�ny mindk�t l�b�t’; „Aj star� strigu zavolali” (Lami 31) ’Az �reg boszork�nyt is megh�vt�k’.

A luxus j�vev�nysz�ra k�l�n�s, a szinonim kapcsolat� mell�rendelõ �sszet�tel k�rd�seit is �rintõ p�ld�t szolg�ltat Krupa Andr�s Zvyky a povery z Ve¾k�ho B�nheïeša (1983) ’Nagyb�nhegyesi szok�sok �s hiedelmek’ c�mû etnogr�fiai munk�ja. A B�k�s megyei Nagyb�nhegyes szlov�k lakoss�g�nak szok�s- �s hiedelemvil�g�t bemutat� mûben ugyancsak p�ld�t tal�lunk azonos sz�vegben a bosorka �s a striga sz� v�ltakoz� haszn�lat�ra: „A bolo vela strig” (Krupa 249) ’sok boszork�ny volt ott’; „verili v pover�ch a v bosor�ctve” (Krupa 249) ’hittek a babon�ban �s a boszork�nys�gban’; „tam sa sch�dzaj� bosorky” (Krupa 249) ’ott j�rnak a boszork�nyok’; „l�mpa zhasla a sch�dzali sa strigy” (Krupa 249) ’kialudt a l�mpa, �s a boszork�nyok j�rk�ltak’.

Krupa Andr�s ebben a mûv�ben egy nagyon �rdekes luxus j�vev�nysz�t �s a szlov�k (szl�v) megfelelõj�t egyes�tõ �sszet�telt tal�lunk az �llatokkal kapcsolatos hiedelmek elemz�s�t v�gzõ fejezetben: „Edon èlovek bou ve¾mej chor�. A tašou pana doktorovi, že von vo¾aèo m� v žal�dku. A¾e to h�den ï�k-jašterièka bola” (Krupa 241) ’Egy ember nagyon beteg volt. Elment a doktor �rhoz, hogy valami van a gyomr�ban. �gy hiszem, hogy egy gy�k volt benne’.

A szinonim�k alkotta �sszet�tel a bilingvizmus �s a nyelvkevered�s az alf�ldi szlov�ks�g nyelvi saj�toss�g�t, jellemzõ jegy�t hordozza mag�n. A besz�lõ a nyelvi tev�kenys�get ellenõrizve az �ltala haszn�lt mindk�t nyelv strukt�r�j�t alkalmazza. Ezt igazolja a t�rt�net tov�bbi szakasza, mikor is az adatk�zlõ megism�tli a luxus j�vev�nysz� s az anyanyelvi sz� egy�ttes haszn�lat�t: „Tak mu p�n doktor serzovali (zadov�žali) eniho maliho ï�ka, enu jašterièku” (Krupa 241) ’A doktor �r szerzett neki egy kis gy�kot’.

Az eml�tett jelens�g t�kr�zõdik a kelet-szlov�kiai Poproè (Kassa vid�ki) k�zs�gben gyûjt�tt dalban is:

Bodaj ho pobi¾li, i mojo mod¾itbi,

Èo ja nemod¾ila, èo ja nemod¾ila

Veèer šoha òigdi (S¼P. 214).

A szlov�k n�pdal �s az etnogr�fiai munka m�g ink�bb megerõs�ti a luxus j�vev�nyszavak haszn�lat�nak t�rv�nyszerûs�geit. Az elemzett p�ld�k szeml�letesen bizony�tj�k, hogy nem egy mûfaj stilisztikai kell�kek�nt szerepelnek, hanem a nyelvi �s kultur�lis kontaktusokat t�kr�zik a vizsg�lt nyelvi elemek.

3. A magyar mes�k �lland�sult fordulatai a szlov�k mes�kben

A magyar n�pmes�knek megfelelõ �lland�sult kifejez�sekkel tal�lkozunk a szlov�k n�pmes�kben:

„Kde bolo, tu bolo, v sedemdesiatej siedmej krajine” (CZA 36); „Kde bolo, tu bolo; v sedemdesiatej siedmej krajine, za èerven�m morom, a za sklen�m vrchom” (CZA 49); „Kde bol, kde nebol, bol raz jeden kr�¾” (DOB 146); „V sedemdesiatej a siedmej krajine, za èerven�m morom… tam bol raz jeden kr�¾” (DOB 172); „Kde bola, tam bola za èerven�m morom za drevenou skalou pri sklenenom vrchu…” (DOB 239); „Kde sa vzalo, tam sa vzalo, v sedemdesiatej siedmej krajine, za èerven�m morom a za sklen�m vrchom” (CZA 83).

A bemutatott szlov�k mesekezdõ fordulatok hol az egyik, hol a m�sik magyar mesekezdõ elemet tartalmazz�k. A Dobšinsk�-gyûjtem�ny „Kde bol kde nebol, bol” (DOB 142) mesekezdõ fordulata teljesen megfelel a Hol volt, hol nem volt, volt egyszer… tipikus magyar mesekezdetnek, amellyel mindegyik mesegyûjtem�nyben tal�lkozunk (Kr�za 1972: 120, Arany 1979: 67, Berze 1981: 103, Illy�s 1974: 204, Benedek 1976: 166). A szlov�k mesekezdõ fordulatban megtal�ljuk a hetedh�t orsz�gon is t�l… szint�n tipikus kifejez�s megfelelõj�t (Kr�za 115, Benedek 166, Berze 222, Illy�s 85) a v sedemdesiatej siedmej krajine strukt�r�ban. A hetedh�t lex�ma a szlov�kban a sedemdesiat� siedm� ’hetvenhetedik’ sz�mn�vvel fejezõdik ki, s az elt�rõ morfol�giai saj�toss�g ellen�re t�k�rford�t�snak tekinthetõ. A za sklen�m vrchom (CZA 49) ’az �veghegyen is t�l’ teljes �rt�kû t�k�rford�t�sa, a pri sklenenom vrchu (DOB 239) ’az �veghegyn�l’ strukt�ra a magyar ekvivalens r�szleges, elsõsorban tartalmi ford�t�s�nak tekinthetõ. Az �perenci�s-tengeren is t�l (Arany 78) strukt�r�nak a za Èerven�m morom a ’V�r�s-tengeren is t�l’ �lland�sult kifejez�s feleltethetõ meg.

O. B. Tkacsenko (1979) a tipikusan orosz mesekezdõ fordulat a žil-byl mikrolingvisztikai konfrontat�v vizsg�lat�t v�gezve r�mutat arra, hogy ez a finnugor szubsztr�tumban gy�kerezik. A szlov�k mesekezdõ elem elsõsorban adsztr�tum jelleget mutat, �s a magyar–szlov�k nyelvi �s kultur�lis kapcsolat term�k�nek tekinthetõ. A mesekezdõ elemeken k�v�l a szlov�k mes�kben tov�bbi olyan �lland�sult kifejez�sekre tal�lunk, amelyek a magyar mes�k jellemzõi. A Czambel-k�tet Janko Gond�šik a zlat� pani (CZA 36) c�mû mes�j�ben k�tszer is szerepel a magyar mes�kbõl ismert �lland�sult szerkezet: „Hop, Janko, ty si moj a ja tvoja!” (CZA 37) ’Nosza Jank�, te az eny�m, �n a tied’, „Hop, Janko! Ty si moj a ja som tvoja, až do smrti!” (CZA 38) ’Nosza Jank�! Te az eny�m, �n a tied vagyok mindhal�lig!’ A Kr�za �ltal gyûjt�tt Kir�lyfi Kis Mikl�s c. mes�ben a k�vetkezõ megfelelõ szerkezetre tal�lunk: „Te az eny�m, �n a tied!” (73). A Kr�za-gyûjtem�ny T�nd�r Erzs�bet (138) c. mes�j�ben is szerepel e fordulat: „Meg�llj sz�vem sz�p szerelme..! �n a tied, te az eny�m!” (144). Ugyancsak a Kr�za-k�tetben szerepel a Vil�gh�rû sz�p Borica (221) c. mese fordulata is: „�lj mell�m, l�gy v�gan, mert te az eny�m vagy, �n pedig a tied!” (225). Az �lland�sult kifejez�s tov�bbi v�ltozata is megtal�lhat� a szlov�k mesek�tetben. A Czambel gyûjt�tte Princ, Zlat� a Ve¾k� èlovek c. (CZA 49) mes�ben szerepel a k�vetkezõ mesefordulat: „Duša moja, ty budeš m�j a ja tvoja! N�s žiaden viac nerozl�èi, len graca a motyka!” (62) ’Lelkem, te az eny�m leszel, �n pedig a tied! Minket ezent�l csak az �s�-kapa v�laszt el’. (A szlov�k sz�vegben az �s� helyett a n�met eredetû graca ’kapaf�le’ szersz�m [CZA 382] szerepel.) A szlov�k mese �lland�sult kifejez�se a magyar mes�k jellemzõ strukt�r�ja, amit a mesegyûjtem�nyek egy�rtelmûen bizony�tanak. Kr�za: „No, �n a tied, te az eny�m, �s�-kapa s a nagyharang v�lasszon el benn�nket” (Hal�sz J�zsi 207). Arany L.: „No sz�vemnek sz�p szerelme, te az eny�m, �n a tied, �s�-kapa v�lasszon el egym�st�l.” (Zsuzska �s az �rd�g 140). Illy�s: „Sz�vem sz�p szerelme! �n a tied, te az eny�m! �s�-kapa v�lasszon el egym�st�l!” (A kiskond�s 16). Benedek Elek mesegyûjtem�ny�nek gyakori fordulata az id�zett kifejez�s: „Te az eny�m, �n a tied, �s�-kapa v�lasszon el minket” (Z�ld kir�lyfi 22).

Figyelmet �rdemel a Czambel-gyûjtem�ny k�t kifejez�s�nek ford�t�si m�dja. A j�l bizony�that� magyar eredetû szerkezetet t�k�rford�t�ssal �t�ltetve alkalmazza a Nas žiaden viac nerozl�èi, len graca a motyka (CZA 62) mondat eset�ben. A magyar �s�-kapa s a nagyharang v�lasszon el minket �lland�sult kifejez�s, mely a hal�lt, a temet�st jelen�ti meg, �rtelmileg jelen van a „Ty si moj a ja som tvoja az do smrti!” (CZA 38) ’Te az eny�m, �n a tied vagyok mindhal�lig!’ jelent�sû szerkezetben. A frazeol�gia k�r�be tartoz� magyar mesefordulatok megjelen�se a szlov�k mes�kben �jabb p�ld�t szolg�ltat a magyar–szlov�k kultur�lis �s nyelvi kapcsolat l�t�rõl.

4. Tematikai, morfol�giai egyez�sek

A szlov�k �s a magyar n�pmes�k sz�vegtani vizsg�lata sor�n nemcsak a fenti nyelvi jellegû megfelel�sekre figyelt�nk fel, hanem a tematikai, morfol�giai p�rhuzamokra is.

A Lomidrevo alebo Valibuk (DOB 95) c. mese az elemzett n�vtani megfelel�seken k�v�l tematikai, szerkezeti, morfol�giai megegyez�st mutat a magyar n�pmes�kkel:

a)�A mese fõhõse rendk�v�li k�r�lm�nyek k�z�tt l�tja meg a napvil�got

Dobšinsk�: Lomidrevot kilencven�ves anyja sz�li meg. Rendk�v�l nagy �s erõs gyermek m�r sz�let�se pillanat�ban, akinek csod�j�ra j�rnak a k�rny�krõl. Anyja k�tszer h�t, majd m�g h�rom �vig szoptatja, m�g el�ri f�lelmetes erej�t.

Arany L.: Feh�rl�fi�t egy feh�r kanca sz�li meg, k�tszer h�t esztendeig szoptatja. Rendk�v�li erõvel b�r� leg�nny� v�lik.

Kr�za: A Teh�ntõl lett gyermek az ist�ll�b�l j�n elõ, egy gyermektelen h�zasp�r fogadja fi�v�. Nagyon erõs leg�nny� cseperedik.

Illy�s: Egy szeg�ny h�zasp�r hõn �hajtott gyermeke Fanyûvõ, akit anyja h�romszor h�t �vig szoptat, m�g v�g�l megszerzi rendk�v�li erej�t.

b)�A mese fõhõse elindul szerencs�t pr�b�lni, f�rfi�v� v�l�s

Dobšinsk�: Lomidrevo 17 �ves kor�ban indul szerencs�t pr�b�lni.

Arany L.: Feh�rl�fia 14 �ves, amikor anyja, a feh�r l� elpusztul, s õ vil�gg� megy.

Kr�za: A Teh�ntõl lett gyermek felcseperedve szolg�lni indul – (�letkor nincs jel�lve)

Illy�s: Fanyûvõ 21 �ves kor�ban indul el szerencs�t pr�b�lni.

c)�Tal�lkoz�s a leendõ cimbor�kkal, a vezetõszerep elnyer�se

Dobšinsk�: Lomidrevo legyõzi a v�ndorl�sa sor�n megismert Valivrch �s Miesiželezo kom�kat, s azok t�rsaiv� szegõdnek.

Arany L.: Feh�rl�fia megk�zd Fanyûvõ, Kõmorzsol�, Vasgy�r� kom�kkal, s azok t�rsai lesznek a tov�bbi v�ndorl�sban.

Kr�za: A Teh�ntõl lett gyermek gyõzelme Fag�rb�tõ �s Kõmorzsol� felett, akiket t�rs�v� fogad.

Illy�s: Fanyûvõ legyõzi Hegyhengergetõt, �s Vasgy�r�t, akik t�rsaiv� szegõdnek.

d)�Kalandjuk a hossz�szak�ll� erõs t�rp�vel

Dobšinsk�: Laktibrada elõbb Valivrch, majd Miesiželezo kom�t birk�zza le, majd a hasukr�l eszi meg a tõl�k elvett k�s�t. Csak Lomidrevo gyõzi le a t�rp�t, akinek szak�ll�t egy nagy fa hasad�k�ba cs�pteti. A t�rpe kiszak�tjaa f�t, s a mag�val hurcolt fa nyoma elvezeti õket a f�ldalatti vil�gba vezetõ lyukhoz.

Arany L.: A t�rpe ember elveszi Fanyûvõtõl, Kõmorzsol�t�l �s Vasgy�r�t�l a k�s�t. Csak Feh�rl�fia gyõzi le a H�tszûnyût, akit szak�ll�n�l fogva ejt rabul. A t�rpe kiszabadul, s elvezeti õket a f�ldalatti vil�g bej�rat�hoz.

Kr�za: Fag�rb�tõt �s Kõmozsol�t legyõzi a t�rpe. Csak a Teh�ntõl lett gyermek gyõzi le az arasznyi embert, s menti meg tõle a k�s�t. A szak�ll�n�l fogva rabul ejtett t�rpe elvonszolja a f�t a f�ld al� vezetõ lyukig.

Illy�s: Teljesen megegyezik a szlov�k mese tartalm�val, cselekm�ny�vel.

e)�Kaland a f�ldalatti vil�gban

Dobšinsk�: Csak Lomidrevo meri megtenni az utat a leeresztett k�t�len a m�lybe. Miesiželezo, majd Valivrch is visszak�redzkedik a felvil�gba. • K�zdelem a h�rom kir�lyl�ny�rt az õket fogva tart� s�rk�nnyal. Buzog�nyvet�s, birk�z�s. • A r�z-, ez�st-, aranypalota • r�z-, ez�st-, illetve aranyalm�v� v�ltoztat�sa a var�zsvesszõvel. • A le�nyok feljuttat�sa a felvil�gba. • A fennmaradt cimbor�k �lnok, hitszegõ magatart�sa. A fõhõst elõvigy�zatoss�ga menti meg a biztos pusztul�st�l. • Lomidrevot a knochta-vt�k (a griffmad�r szlov�k megfelelõje) juttatja vissza a felvil�gra, h�l�b�l fi�k�i megment�s��rt.

Arany L.: Fanyûvõ �s Vasgy�r� megh�tr�l, csak Feh�rl�fia mer leereszkedni az alvil�gba. • Legyõzi a s�rk�nyokat, kiszabad�tja a kir�lyl�nyokat a r�z-, ez�st- �s az aranyv�rb�l. • A griffmad�r juttatja vissza a felvil�gba, akinek a fi�k�ir�l gondoskodik.

Kr�za: A Teh�ntõl lett gyermek mer csak leereszkedni az alvil�gba. • Tal�lkoz�s a r�z-, ez�st- �s aranyl�nnyal. Feljuttat�suk a felsõ vil�gba. • T�rsai �lnoks�ga. Mag�ra marad. • A griffmad�r juttatja vissza a felvil�gba.

Illy�s: Csak Fanyûvõ mer leereszkedni a m�lys�gbe. • Buzog�nyvet�s. A s�rk�nyok legyõz�se. • A kir�lyle�nyok kiszabad�t�sa a rabs�gb�l. • A r�z-, ez�st- �s aranyv�r alm�v� v�ltoztat�sa a var�zsvesszõvel. • A cimbor�k gonosz �lnoks�ga. Fanyûvõ helyett a nagy kõvel zuhan vissza a kos�r, mint a t�bbi magyar, illetve szlov�k mes�ben. • A griffmad�r h�l�b�l fi�k�i megment�s��rt visszajuttatja Fanyûvõt a felvil�gba.

f)�A fõhõs v�gsõ gyõzelme

Dobšinsk�: Lomidrevo �lruh�ban jelenik meg. Az aranyv�r kir�lykisasszonya lesz a feles�ge. T�rsaival megb�k�l, s uralkodik felett�k.

Arany L.: Feh�rl�fia felkeresi gonosz t�rsait, akikkel lesz�mol. A legkisebb kir�lyle�nyt feles�g�l veszi.

Kr�za: A fõhõs diszn�p�sztor ruh�j�t �ltve jut el feles�ge k�zel�be. Az aranyle�ny felismeri. Feh�rl�fia megb�nteti �s elzavarja t�rsait. M�g az arasznyi embert is megvend�geli lakodalm�n.

Illy�s: Fanyûvõ a hamis cimbor�k esk�võj�re �rkezik vissza. Megakad�lyozza a m�ltatlan jutalom elnyer�s�t. Megbocs�jt a k�t �lnok cimbor�nak, s a legkisebb le�nyt feles�g�l veszi.

A Czambel gyûjt�tte Janko Gond�šik �s az Illy�s Gyula gyûjtem�ny�ben szereplõ �gig�rõ fa c�mû mese tartalmi vonatkoz�sai szint�n p�rhuzamokat alkotnak. A k�vetkezõ azonos mot�vumokat figyelhetj�k meg mindk�t mes�ben:

–��gig�rõ fa nõ a kir�ly udvar�ban.

–�A kir�ly enni szeretne a fa gy�m�lcs�bõl.

–�A kir�ly pr�b�ra h�vja a legb�trabb leg�nyeket, jutalom kitûz�se az �gig�rõ fa megm�sz�s��rt.

–�Csak a kiskan�sz/Janko Gond�šik mer jelentkezni a pr�b�ra.

–�A leg�ny a feladat v�grehajt�s�hoz vasbocskort k�r.

–�A fa tetej�be fel�rve egy kast�lyt tal�l, amelyben egy sz�p le�ny lakik.

–�A leg�ny a le�ny szolg�lat�ba �ll, elnyeri szerelm�t, egybekelnek.

–�A leg�ny megszegi ifj� hitves�nek tett fogadalm�t, �s bemegy a tiltott szob�ba.

–�Tudatlans�ga k�vetkezt�ben kiszabadul a gonosz, aki hitves�t elrabolja.

–�Hossz� kalandoz�sok ut�n megtal�lja hitves�t, �s a t�ltos l� seg�ts�g�vel kiszabad�tja a gonosz fogs�g�b�l.

A Zlat� podkova, zlat�pero, zlat� vlas (DOB 81–94) �s a Mese Bruncvik kir�lyfir�l (Illy�s 328–427) c�mû mes�k p�rhuzamai:

–�A legkisebb fi� (kir�lyfi) t�ltos l�ra tesz szert.

–�A fõhõs t�ltos�n lovagolva egy aranypatk�t, egy aranytollat v�g�l egy arany hajsz�lat tal�l.

–�A fõhõs szolg�latba �ll a kir�lyhoz.

–�A kir�ly tudom�st szerez az aranyt�rgyak l�t�rõl.

–�A kir�ly megparancsolja a fõhõsnek, hogy hozza el az aranyszõrû lovat, az aranymadarat, az aranyhaj� kir�lykisasszonyt, a t�rgyak tulajdonosait.

–�A fõhõs sikeresen v�grehajtja a kir�ly parancs�t.

–�A gonosz kir�ly parancs�ra a fõhõsnek forr� tejben kell megf�rdeni.

–�A fõhõst t�ltosa megmenti a pusztul�st�l, s a tejben val� f�rd�stõl m�g szebb� v�lik.

–�A gonosz kir�ly p�rul j�r.

–�A fõhõs elveszi az aranyhaj� kir�lyl�nyt feles�g�l.

A magyar �s a szlov�k mes�k cselekm�ny�t �sszevetve meg�llap�thatjuk, hogy a magyar mese j�val t�bb epiz�ddal tark�tott, bonyolultabb cselekm�nyû. A szlov�k mes�ben a magyar mese fõbb mot�vumai kapnak csak helyet.

SZAKIRODALOM

Arany L�szl� 1979. Magyar n�pmes�k. Budapest.

Bal�zs G�za–V�rkonyi Ildik� 1987. Tulajdonnevek a magyar n�pmes�kben III. ELTE Magyar Nyelv�szeti Tansz�kcsoport N�vkutat� Munkak�z�ss�ge. Budapest.

Benedek Elek 1976. Vil�gsz�p n�dsz�lkisasszony �s m�s mes�k. Budapest–Uzsgorod.

Berze Nagy J�nos 1981. S�rk�ny�lõ Sebesty�n. Budapest.

CZA = Czambel, Samo: Slovensk� ¾udov� rozpr�vky zo zbierok Sama Czambla. Bratislava, 1959.

DOB = Dobšinsk�, Pavol: Proston�rodn� slovensk� povesti. Bratislava, 1972.

Gregor Ferenc 1993. A szlov�k nyelv magyar elemeibõl. (Mutatv�nyf�zet). Budapest.

Hor�lek, Karel 1962. Študie o slovanske lidov� poezii. Praha.

Illy�s Gyula 1974. Hetvenh�t magyar n�pmese. Budapest.

Kr�za J�nos 1972. A cs�kale�nyok. Budapest.

Krupa Andr�s 1983. Zvyky a povery z Ve¾k�ho B�nheïeša. Budapest.

Krupa Andr�s 1984. Rozpr�vky òaòièky Zofky – Zs�fka n�ni mes�i. B�k�scsaba.

Lami, Štefan 1983. ¼udov� rozpr�vky Slov�kov v Maïarsku. Budapest.

Magyar N�prajz V. Magyar N�pk�lt�szet. Bp. 1988.

M�rkus Mih�ly 1943. A bokortany�k n�pe. Budapest.

Nyom�rkay Istv�n 1993. A t�k�rford�t�sokr�l – k�l�n�s tekintettel a szerbhorv�tra. Magyar Nyelv 89: 180–189.

Pacsai Imre 1995. Ny�regyh�za.

Pacsai Imre 1996. A mell�rendelõ (kopulat�v) sz��sszet�telek a szlov�k �s az orosz folkl�rban. Ny�regyh�za.

�

Rot S�ndor 1968. A magyar nyelv fejlõd�se. A magyar keleti szl�v nyelvi kapcsolatok. Kijev–Ungv�r.

Rot S�ndor 1983. A k�rp�ti nyelvi area k�t- �s t�bbnyelvûs�g�nek k�rd�sei. In: Are�lis nyelv�szeti tanulm�nyok. Budapest. 181–202.

Slovensk� ¾udov� piesne I–II. Bratislava, 1952. (r�v.: S¼P)

�
�

Pacsai Imre

Pacsai, Imre: The traces of Hungarian–Slovakian cultural and linguistic contacts in Slovakian folk tales. Slovakian folk tales exhibit a number of features reminiscent of Hungarian folk tales. In the present comparative study, the author seeks to answer the question of whether this is due to accidental similarity, shared use of international motifs, or else a specific instance of Hungarian–Slovakian cultural and linguistic contacts. Along with features suggesting Hungarian influence, including Proppean morphological similarities and shared elements of plots, linguistic correspondences were also found. Names of characters of a corresponding status appear as Hungarianisms or as loan translations of Hungarian names in Slovakian tales. Slovakian folk tales exhibiting similarities and parallels with Hungarian ones also contain a large number of loanwords taken form Hungarian. The Slovakian storyteller does not only preserve the plot of the tale and names of its characters, but also borrows and uses linguistic features of Hungarian tales, their set phrases and idiomatic introductory elements.

In addition to morphological and linguistic similarities, ancient mythological traces of a Ural-Altaic origin appearing in Hungarian, as well as Slovakian, folk tales also suggest that Hungarian folklore is the model, the source of borrowing, and not the other way round. Slovakian folk tales showing correspondences with Hungarian ones were created and recorded in collections of tales exactly in the areas where Hungarian–Slovakian contacts are the most intensive, a fact that further corroborates the role of direct cultural and linguistic contacts in the development of such similarities.